2013. július 30., kedd

BMW és kozáksapka mánia születésnapra

Egy kollégámnak volt a mai napon a születésnapja, amire mindenképp akartam egy kis meglepetést készíteni. Az illető két dologgal jól jellemezhető. Az egyik, hogy kozáksapkát bármikor képes töménytelen mennyiségben elpusztítani. A másik egy autó márkához kapcsolódó "szerelem". Gondoltam a kettőből jó kombinációt lehet kihozni.

Szóval az ötlet megvolt, jöhetett a kivitelezés. Először is két 11cm-es tortakarikában sütöttem kakaós piskótát, mert azért a logó megérdemelte, hogy egy picit nagyobb méretben készüljön a kozáksapka. Viszont normál méretű tortát nem akartam sütni. Aztán készült krém, ami most nem csak a a két piskóta közé, és az oldalára került felkenésre, hanem a csoki helyett is egy vékony réteg krém került a tetejére. Az oldalát kókuszreszelékkel díszítettem.

Sajnos pontos mennyiségeket sem a piskótához, sem a krémhez nem tudok mondani, mert hagyományos formában is készült kozáksapka, így csak azt tudom, hogy 9 tojásból készült a piskóta, amiből lett ugye a két tortakarikába, és egy normál méretű tepsire való tészta. A krém pedig 4 dl tej, 3 púpos ek liszt, 1 vaníliarúd kikapargatott magja, 20 dkg margarin, 17 dkg porcukor, és 1 tk rumaroma keveréke volt.

Miután meg lett kenve krémmel a külseje a is a tortácskának, hűtőbe került pár órára. Közben marcipán helyettesítő került elő, amit átgyúrás után több részre osztottam. Majd szineztem kékre, szürkére, feketére. Az egyes színekből ezután megformáztam a logó részeit, betűket.

Miután lehűlt a tortácskán a krém, a tetejére összeraktam a logót. A betűk fehér masszából készültek, és egyedüli elemként kiemelkedtek a logóból. A többi része a logónak egy síkba került egymás mellé illesztve. Végül a betűk ecsettel ezüst gyöngypor bevonatot kaptak.

És hát ilyen lett:

2013. július 20., szombat

Néró

Már nagyon régen sütöttem ilyet. Viszont a nagyobbik fiam állandóan olyan lekváros sütit akar, aminek a tetején csokicsíkok vannak. Először arra gondoltam, hogy a linzert fogom csokizni, aztán eszembe jutott, hogy hát itt van a néró, ami minden kritériumnak megfelel.

Hozzávalók:
18 dkg puha margarin
18 dkg porcukor
3 tojás
1/2 citrom reszelt héja
1/2 vaníliarúd kikapargatott magjai (nálam  most csak 1/3 rúd, mert elég nagy volt a vaníliarúd)
30 dkg liszt

A margarint a porcukorral habosra keverjük, majd jöhetnek hozzá egyesével a tojások. Ezután a citromhéj, és a vanília. Végül a liszt kerül bele. Egy kellően lágy tésztát kell kapnunk, amit habzsákba töltve tudunk kiadagolni.

Sütőpapírral bélelt tepsire kis halmokat nyomunk, és 180 fokos sütőben 10-12 perc alatt készre sütjük. Amikor kezd pirosodni az alja, akkor már készen vannak.

Sülés után hagyjuk kihűlni, majd sárgabarack lekvárral ragasszunk össze 1-1 darabot. Ezeket szorosan egymás mellé rakjuk le egy tálcára, majd gőz fölött kb 2-3dkg csokoládét olvasszunk meg 1 ek olajjal. Ezzel az olvasztott csokoládéval díszítsük meg a sütinket. Akár egy papírból készített tölcsér, egy kanál, vagy egy keverőlapát is a segítségünkre lehet a vékony csokicsíkok elkészítésében.

2013. július 16., kedd

Lekvár...

A hétvégén sütés helyett egy sütéshez fontos hozzávalót készítettem. Az eredmény ez lett:

Sárgabarack lekvár


2013. július 13., szombat

Mandula, barack, hmmm...

Mandulás, barackos, és még gyorsan kész is van. Na ez nálam jöhet bármikor. Ráadásul ez variálható alaptésztás recept, csak a mandulát, és barackot kell helyettesíteni.

Alaprecept:
1 bögre cukor (nyírfacukor)
1 bögre tej
2 db tojás
1,5 bögre liszt
1 csomag sütőpor
1/4 vaníliarúd kikapargatott magjai
(1 bögre 2,5dl)

A tojást a cukorral fehéredésig keverjük, majd hozzáadjuk a tejet és a vaníliamagjait. Közben átszitáljuk a lisztet és hozzákeverjük a sütőport, majd ezt is a tejes-tojásos keverékhez adjuk.

Ehhez nálam most került fél bögre darált, hámozott mandula, amit a tésztába kevertem.

Egy kisebb méretű, magas tepsit kivajaztam, és kiliszteztem, és így került bele a tészta. Majd a tetejére kettő őszibarack került meghámozva, és cikkekre vágva.

175 fokos sütőben 20-25 percig sütjük.




2013. július 10., szerda

Bajban voltam...

A múlt hét folyamán ünnepeltem a születésnapomat, ami most némi keserűséggel is társult. Történt ugyanis, hogy készítettem a szokásos kínálós/vendégvárós sütiket, és a kétmotoros tálas mixerem egyik motorja elfüstölt, pedig még csak másfél éve volt társam a konyhában. Mikor anno kiválasztottam ezt a darabot, reménykedtem, hogy hosszabb ideig fogja bírni. Bár bevallom magának a habverő résznek semmi baja, csak a tálforgatós állvány motorja füstölt el, de elkezdtem újra a komolyabb, egykaros gépek között nézelődni. És ekkor jött a kiscsaládom, és támogatták meg az én terveimet, mint ajándék.

Úgyhogy gép kiválasztás megtörtént, rendelést elküldtem, gép ma meg is érkezett, vagyis fel kellett avatni!!!!

Nem készült nagyon komoly süti, csak egy egyszerű piskótatekercs házi baracklekvárral.


Ui.: az új gép jól vizsgázott. Azt hiszem barátok leszünk, és remélem hosszú távon segít majd nekem a konyhában.